A feleségemmel együtt elmentünk Zalakarosra kirándulni egy szép nyári délután. A nap már nem sütött annyira, de kellemes volt az idő.
A parkolóban kiszálltunk, elindultunk az ökopark felé. A hotelek között kicsit meginogtam, de aztán erőt vettem magamon és tovább mentem. Utána már semmi rossz érzés nem volt bennem, holott távol voltunk az otthontól is.
Kipróbáltuk újra a kültéri kondi parkot, átmentünk a hídon a tó felett. Lementünk az erdő tanösvényre. Lassan sétáltunk mindent körbe néztünk. Semmi rossz érzés, éhség szédülés nem volt akkor bennem. Elmentünk a Szilágyi fagyizó felé, utána körbejártunk pár utcát.
Az utcákban az volt az érzésem, mintha mi most egy hétre eljöttünk valahova kirándulni, és járjuk körbe az utcákat, fedezzük fel a környéket. Nagyon retro érzésem volt és jó is volt.
Elmentünk a közeli parkba is, szembe jött egy hirdető tábla. Tele volt nyári koncertekkel, amire régebben át szoktunk jönni. Mondtam: ezen itt kell valamelyiken lennem. Sajnos nem így lett….a többi nem ennyire jól nem sikerült.
De ha emlékeznem kell jó napokra, ez mindig eszembe jut. Lassan hazajöttünk, én vezettem oda vissza. Meg is éheztem és enni is tudtam. Nagyon sokat emlegetem azóta is…. menni kellene, de mindig nem megy.
Jövő nyár vár engem…
/Gyógyító írás – Gabi/
Rendkívül sokat tudhatsz meg önmagadról és az önértékelésedről is, ha átgondolod, hogy hogyan kezeled a stresszes helyzeteket, hogyan csapódnak le benned, csak önmagadat okolod-e egy-egy kellemetlen szituációért, esetleg megpróbálod a teljes képet figyelni? Ha kíváncsi vagy mik lennének a válaszaid ezekre a kérdésekre töltsd ki ingyenes stresszkezelő munkafüzetünk!