A szédülés árnyékában: PPPD vagy pánikroham?

PPPD vagy pánikroham?

A PPPD olyan krónikus szédülési rendellenesség, amely a testtartás és a mozgás koordinációjának zavarát okozza, míg a pánikbetegség egy szorongás alapú állapot, amely pánikrohamokat és intenzív testi tüneteket eredményezhet.

PPPD során a személyek hosszantartó szédülést tapasztalnak, amikor megváltoztatják testtartásukat, például felegyenesednek vagy elfordulnak, de akár nagy tömeg vagy sűrű és bonyolult mintájú szőnyeg, vagy az úttesten nagy kiterjedésben jelen lévő gyalogátkelőhely is megzavarhatja az érintettek érzékeit, amely szédülést válthat ki. A betegség oka nem teljesen ismert, de feltételezhetően összefüggésben áll az egyensúlyérzékelő rendszer túlzottan érzékeny működésével.

A PPPD tünetei közé tartozik a hosszan tartó szédülés, az egyensúlyvesztés, a fejfájás, a koncentrációs nehézségek és a szorongás. Ezek a tünetek jelentős hatást gyakorolhatnak a betegek életminőségére és mindennapi tevékenységeire.

A pontos adatok a PPPD-ben szenvedők számáról nem állnak rendelkezésre, mivel a betegség diagnosztizálása és az adatgyűjtés nehézségeket jelenthet. Egy Angliában végzett kutatás alapján a háziorvosoknál megfordult betegek 4% panaszkodott állandó szédülésre, amely már az életminőségükre is kihat, ez a szám pedig szédülésre szakosodott központokban 15-20%-ra emelkedett, ahol az érintettek a szédülés azon formáival keresték fel ezeket a létesítményeket, amelyek már a PPPD előszobáinak is tekinthetőek.

A PPPD-t és a pánikbetegséget nehéz megkülönböztetni, mivel mindkét állapotban szédülési és rosszulléti tünetek jelentkezhetnek. A pánikban szenvedők gyakran tapasztalnak szédülést a pánikrohamok során, amelyek intenzív szorongást és testi tüneteket, például szapora szívverést és légszomjat okoznak. Azonban a PPPD-s betegek hosszabb ideig tartó, állandóbb szédülést tapasztalhatnak, amely a testtartás változtatásával vagy a mozgással összefüggésben fokozódhat.

A pánikbetegség és a PPPD közötti kapcsolat tovább bonyolítja, hogy az egyik állapot hozzájárulhat a másik kialakulásához vagy fenntartásához. A pánikbetegségben szenvedők fokozottan érzékenyek lehetnek a testi érzetekre és a szorongásra, ezért a szédülési tünetek növelhetik a szorongást és a pánikot. Emellett a pánikbetegségben szenvedők hajlamosak elkerülni a szédülést okozó helyzeteket, ami hozzájárulhat a PPPD kialakulásához vagy fenntartásához.

A pánikban szenvedők már alapvetően érzékenyek a szorongásra és a testi érzetekre. A pánikrohamok során fellépő intenzív szorongás és testi tünetek, mint például a szapora szívverés és a légszomj, gyakran járnak együtt szédüléssel. Azonban a meleg időjárás további kihívást jelenthet, mivel a test hőmérséklet-szabályozása megzavarható, a hőség fokozza a testi tüneteket és a szédülés lehetőségét.

Ha tudatosak vagyunk és dolgozunk gyermekkori traumáinkon, feloldjuk a múltban elszenvedett sérüléseinket, akkor a PPPD kialakulására is sokkal kisebb esély lesz.

Összefüggések a PPPD és pánik között

A perzisztáló, poszturális perceptuális szédülés (PPPD) és a pánikbetegség között összefüggések mutathatók ki. A két állapot gyakran társul egymással, és bizonyos esetekben nehéz megkülönböztetni a tüneteket egymástól. Az alábbiakban bemutatjuk a PPPD és a pánik közötti kapcsolat néhány lehetséges okát:

 

• • Szédülés és pánikrohamok: Mind a PPPD, mind a pánik szédülést okozhat. A pánikrohamok során fellépő intenzív szorongás és testi tünetek (például szapora szívverés, légszomj, mellkasi fájdalom) gyakran járnak együtt szédüléssel. Ezek a szédülési epizódok azonban általában rövidebb ideig tartanak, míg a PPPD esetén a szédülés tartósabb és állandóbb jellegű.

 

• • Kognitív túlzott figyelem a testi érzetekre: Mind a PPPD, mind a pánik esetén a betegek hajlamosak túlzott figyelmet fordítani a testi érzetekre. A pánikban szenvedők aggodalmaskodhatnak a szívverésük, a légzésük vagy más testi érzetek miatt, ami pánikreakciót válthat ki. A PPPD esetén a szédülés érzete dominál, és a betegek folyamatosan aggódhatnak a szédülésük miatt, ami szintén fokozhatja a szorongást és a pánikot.

 

• • Közös kiváltó okok és sérülések: Mind a PPPD, mind a pánik kialakulásában szerepet játszhatnak közös kiváltó tényezők vagy traumák. Például egy sérülés vagy egy hirtelen szédüléses epizód mindkét állapot kialakulásához hozzájárulhat. Az ilyen események pszichológiai hatást gyakorolhatnak, és hozzájárulhatnak a szorongás, a fokozott testfigyelés és a szédülési tünetek megjelenéséhez.

 

• • Kölcsönhatás: A PPPD és a pánik egymástól eredő tüneteket és állapotokat is eredményezhetnek. A szédülési tünetek a pánikrohamokat fokozhatják, mivel a betegek könnyen félreértelmezhetik a szédülés okát és azt pánikrohamnak vélik. A pánikbetegségben szenvedők hajlamosak elkerülni a szédülést okozó helyzeteket, amelyek hozzájárulhatnak a PPPD kialakulásához vagy fenntartásához.

Hogyan csökkenthetjük a szédülést?

 

• • Pihenés és relaxáció: Fontos, hogy megfelelő pihenést és relaxációt biztosítsunk a szervezetnek. A stressz és a fáradtság hozzájárulhat a szédüléshez, ezért szánjunk időt a pihenésre, alvásra és stresszkezelő technikák alkalmazására, például mély légzésre vagy meditációra.

 

• • Kiegyensúlyozott étrend és hidratáció: Fontos, hogy megfelelően táplálkozzunk és elegendő mennyiségű folyadékot fogyasszunk, főleg a nyári hőségben. Az alacsony vércukorszint vagy a dehidratáció szédülést okozhat, ezért ügyeljünk arra, hogy rendszeresen étkezzünk és elegendő vizet igyunk, valamint, hogy pótoljuk az ásványi sókat a szervezetünkben.

 

• • Szédülést okozó kiváltó tényezők elkerülése: Ha azonosítani tudjuk, hogy milyen körülmények vagy tevékenységek okozzák a szédülést, próbáljuk meg elkerülni vagy minimalizálni ezeket. Például kerüljük a hirtelen mozgásokat vagy a hosszú ideig tartó állást, és legyünk óvatosak a magas helyeken vagy forgó mozgásoknál.

 

• • Stresszkezelés: Sokan számolnak be arról, hogy ha izgulnak, nem kipihentek vagy ha túl nagy a hőség a szédülésük fokozódik. A stressz és a szorongás nagyban hozzájárulhat a szédüléshez. Fontos, hogy foglalkozzunk a stresszkezeléssel, például relaxációs technikák alkalmazásával, testmozgással, jóga vagy meditáció gyakorlásával.

Ha úgy érzed, hogy nagy a stressz és a szorongás az életedben, szeretettel ajánljuk figyelmedbe ingyen letölthető Stresszkezelő munkafüzetünket, hiszen fontos, hogy ne vond meg a vállad erre a problémára, érdemes a stresszkezelésre időt szánni.